Galagonya vagy kökény?

A játék gazdája: Scheuring István

Ajánlott életkor: 10-től

Játékosok száma: 10-40

A játék térigénye osztályterem

Nehézségi fokozat: 1-2

A játék időtartama: 10 perc

Az előkészületek időtartama: 2 perc

Kellékek: Minden játékosnak íróeszköz, papírlap, 1 db számológép.

Rövid leírás: Madarak vagyunk az őszi erdőben. Ehetünk galagonyát vagy kökényt is, bár a galagonya táplálóbb. Ám, ha mindenki galagonyát eszik nekünk kevés marad. Akkor most galagonyát együnk vagy kökényt?

Előkészületek: Vegyenek elő papírt és íróeszközt a játékosok

A játék menete: A játék kerettörténete: Madarak vagyunk és éhesek. Itt az ősz, a rovar táplálék megcsappant, de ehetünk galagonyát vagy kökényt. A galagonya tápértéke kétszerese a kökényének. Ám, ha mindenki galagonyát eszik, akkor osztozni kell a többiekkel. Akkor melyiket együk, ha a lehető legtöbb (kalóriát) pontot szeretnénk összegyűjteni? Játékszabályok: Mindenki önállóan, egymástól függetlenül dönti el, hogy galagonyárt vagy kökényt eszik. A játékosok becsukják a szemüket és arra a kérdésre, hogy galagonya vagy kökény felteszik a kezüket. Aki galagonyát választ, az a kezében tartja a nála lévő íróeszközt, aki kökényt választ, annak üres a keze. A játékvezető összeszámolja, hogy hány galagonyát és hány kökényt választó játékos van. Ezt fel is írja a táblára. Ekkor letehetik a játékosok a kezüket és kinyithatják a szemüket. Ezután a játékvezető kiszámolja, hogy ki mennyi pontot (azaz táplálékot) gyűjtött. Galagonya gyűjtők pontja= 100/( a gyűjtők száma), kökény gyűjtők pontja= 50/( a gyűjtők száma). Például, ha az adott körben 18-an gyűjtenek galagonyát és 11-en kökényt, akkor a galagonya gyűjtők 100/18=5,55 pontot és a kökény gyűjtők 50/11=4,54 pontot kapnak. A játékvezető felírja a táblára, hogy hány pontot kaptak a a galagony és a kökény gyűjtők, és megkéri a játékosokat, hogy írják fel ők is a papírjukra, hogy hány pontot kaptak, . Játsszunk 10-15 kört ugyanígy. Nézzük meg, hogy ki győzött (vagy kik győztek) és tapsoljuk meg. Sokkal érdekesebb, ha azt nézzük, meg, hogy hogyan alakultak a két csoportban a szerzett pontszámok. Várható, hogy kisebb ingadozásokkal, de mind a két csoport nagyon hasonló pontokat fog összegyűjteni. A galagonyát durván kétszer annyian fogják fogyasztani, mint a kökényt. Beszéljük meg, hogy vajon ez miért van. Ki milyen taktikát követett, és miért?

1. Változat: Stratégiaváltás esetén az adott játékos egy körből kimarad.

2. Változat: Ha egymás után háromszor vagy ennél többször választ valaki egy táplálékforrást, akkor azt kétszeres hatékonysággal tudja fogyasztani. Ilyenkor egy játékos két egységnyi pontszámot kap. Ezt úgy oldhatjuk meg, hogy mind a két kezét felemeli a választáskor. Figyelem ilyenkor annyival kell osztani az összes táplálékmennyiséget ahány kéz a levegőben van! Ezt a változatot érdemes úgy is játszani, hogy az 1. Változat is érvényben van, azaz a stratégiaváltás után egyszer kimarad a játékos a körből.

Biológiai háttér: Ahogy a játékosok úgy az állatok is arra törekednek, hogy a lehetséges tápanyagforrások közül a legnagyobb nyereséget adót válasszák ki. Hogy mi adja a legnagyobb nyereséget az a táplálék minőségétől és a versenytársak számától is függ. Az állatok, a játékban megfigyeltekhez hasonlóan, folyamatosan, egymástól függetlenül próbálkoznak az egyik és másik csoportban. Tesztelik, hogy hol járnak jobban és addig változtatnak, amíg ki nem egyenlítődik a nyereség a különböző táplálékfoltokban. A természetes szelekció úgy alakította a táplálék kereső viselkedést, hogy ezt az optimumot az állatok gyorsan megtalálják.
1. Változat: Ezzel a variánssal azt modellezzük, hogy az alternatív táplálékfolt elérése időbe telik. Ez idő alatt nem tud táplálkozni.
2. Változat: Ez a változat azt modellezi, hogy egy táplálék tartós fogyasztása esetén az állatok megtanulják hatékonyabban kihasználni az adott táplálékforrást.

Forrás: saját ötlet