Klímajáték

A játék gazdája: Scheuring István

Ajánlott életkor: 10-99

Játékosok száma: 5-30

A játék térigénye Osztályterem vagy kültéren, ahol kényelmesen elférnek és akár külön csoportokat is képezhetnek.

Nehézségi fokozat: 2

A játék időtartama: Az alapjáték 10-15 perc

Az előkészületek időtartama: 5 perc

Kellékek: Tábla és kréta vagy flipchart és toll. A játékosoknál legyen papír, íróeszköz, 1 db dobókocka

Rövid leírás: Ahhoz, hogy elkerüljük a klímakatasztrófát folyamatos befektetéseket kell végrehajtani, de lesz-e elég befektető, ha a siker vagy a kudarc mindenkit egyformán érint?

Előkészületek: Előkészítjük a táblát, és a dobókockát. A játékosok a papírt és az íróeszközt vesznek elő. (Dobókocka helyett használhatunk egy borítékot és benne egész számokat 1-től 10-ig vagy akármeddig.)

A játék menete: Minden játékos kezdetben kap indulásnak mondjuk 40 aranydukátot (40 pont helyett). Minden körben a játékosok befektetéseket hajthatnak végre, ami lehet 0, 2 vagy 4 aranydukát. A résztvevők befektetései a közösbe kerülnek, ebből támogatjuk a klímaváltozás hatását csökkentő befektetéseket. Legyen mondjuk 6 játékos a játékban. 10 kört fognak játszani, ahol minden körben megkérdezi a játékvezető, hogy ki mennyit fektetne be a közösbe. Megkéri, hogy csukják be a szemüket, és mutassanak 0-t, 2-t vagy 4-et a kezükkel. A játékvezető összeszámolja, hogy mennyi befektetés érkezett összesen, és felírjuk a táblára az összeget. Folyamatosan vezessük, hogy hanyadik körnél tartunk és mennyi az eddig befektetett összeg. Ha a 10-ik kör végére legalább 6*2*10=120 aranydukát befektetés érkezik, akkor sikerült elkerülni a klímakatasztrófát, és a megmaradt pénzt a játékosok megtarthatják. Kérdés, hogy kinek van a legtöbb pénze. Ha nem jön össze a 120 aranydukát, akkor dobunk a kockával, és, ha páros számot dobunk, akkor mindenki elveszíti a megmaradt pénzét (klímakatasztrófa következett be), ha páratlant dobunk, akkor továbbra is megtarthatják a megmaradt pénzüket. Vajon sikerül-e elérni a megfelelő befektetést? És ki tudja a legtöbb pénzt megtartani? A játékosokat a létszámtól függően csoportokra oszthatjuk, és a csoportok külön külön is játszhatják a játékot. Ajánlott, hogy 15 fő fölött két-három csoportot hozzunk létre, 15 fő alatt játszhatjuk a játékot egy csoportban is. 1. változat Változtassuk annak a valószínűségét, hogy minden pénzt elveszítenek, ha nem érik el a kitűzött befektetést. Legyen például az a szabály, hogy csak akkor veszítik el a pénzt, ha hatost dobunk vagy az, hogy csak akkor tarthatják meg, ha hatost dobunk. (A borítékba helyzett számok húzásával sokkal kisebb vagy nagyobb esélyeket is beállíthatunk.)

2. változat Lehet úgy is játszani a játékot, hogy nem tudjuk pontosan, hogy hanyadik körnél lesz a kockadobás. Egy borítékból a játékvezető kihúz egy 8 és 12 közötti számot. A kihúzott szám lesz az a kör, amikor vége a játéknak és kockadobás következik, ha nem érik el a játékosok a kitűzött célt. Ezt a számot csak a játékvezető tudja, a játékosok nem. Ha pl a kiválasztott szám a 9-es és 6 játékos van, akkor 9*6*2=108 aranydukát kell legalább legyen a közösben a 9. Kör végére. Hogyan változtatja meg ez a szabály a játékosok viselkedését. Mit éreznek a játék során?

3. változat Ugyanaz, mint az alapjáték, de a 3. és a 7. kör után mindenki egy szóval bejelentheti, hogy mennyit fog a jövőben befektetni (0, 2, 4). Nézzük meg, hogy az ígéret segít-e abban, hogy elérjék a célt!

4. változat Ugyanaz, mint az alapjáték, de az első három körben a csoport véletlenszerűen kiválasztott egyik felétől önhatalmúlag levonunk 3*4= 12 pénzt (adó), a másik felétől nem vonunk le semmit. Így a 4. kör elején lesznek olyanok, akik 40 pénzzel (gazdagok) és olyanok, akik 28 pénzzel (szegények) rendelkeznek. Hogyan változik a befektetési kedv, ha egyenlőtlen az indulás? A cél továbbra is minél több aranydukátot megtartani.

Biológiai háttér: A klímaváltozás kedvezőtlen hatása nagy valószínűséggel hirtelen fog megjelenni. Ha nem sikerül elég hatékonyan csökkenteni a CO2 kibocsátást, azaz a Föld országai nem fektetnek be elég sok pénzt ennek a megoldásába, akkor sokkal nagyobb veszteségeket kell elszenvedni. Hogy pontosan mekkora ennek a katasztrófának az esélye és pontosan mikor fog bekövetkezni arra csak becslések vannak, pontosan nem tudjuk. Azonban itt is egy közjó dilemmával találkoznak a játékosok: az jár a legjobban, aki a többiekre hagyja a befektetést. Azonban, ha a többség így gondolkodik, így bizonyos eséllyel mindenki elveszít mindent.

Forrás:
Milinski M, Sommerfeld RD, Krambeck H-J, Reed FA, Marotzke J (2008) The collective-risk social dilemma and the prevention of simulated dangerous climate change. PNAS 105:2291–2294.
Tavoni, A., Dannenberg, A. Kallis, G., Löschel A. Inequality, communication, and the avoidance of disastrous climate change in a public goods game PNAS 2011, 108 (29) 11825-11829