Koordináció és kommunikáció

A játék gazdája: Scheuring István

Ajánlott életkor: 8-99

Játékosok száma: 8-40

A játék térigénye Az adott számú játékos kényelmesen elférjen

Nehézségi fokozat: 1

A játék időtartama: 5-10 perc

Az előkészületek időtartama: 2 perc

Kellékek: papír, íróeszköz

Rövid leírás: Melyik vadászó csapathoz érdemes csatlakozni, ha nem tudjuk, hogy a többiek hogyan döntenek? És, ha valahogy jelezhetjük a csatlakozási szándékunkat, akkor sikeresebb lesz a vadászat?

Előkészületek: -

A játék menete: Két viselkedés között dönthetnek a játékosok. Ha elegendő azonos viselkedést választó van a csapatban, akkor sikeresek lesznek. Példa lehet a kooperatív vadászat: egy vadász vagy mamutra vagy gyapjas orrszarvúra vadászhat. Ha nincs elegendő mamut- vagy orrszarvú-vadász a csoportban, akkor nem járnak sikerrel. Ha van N játékos, akkor a vadászat csak úgy lesz sikeres, ha legalább N-2 vadász dönt úgy, hogy csatlakozik az adott csoporthoz. A két csoport közül választhat mindenki, és senki sem ismeri a többiek választását.

Megkérjük a játékosokat, hogy csukják be a szemüket és válasszanak egy stratégiát a kettő közül. Mondjuk úgy, hogy 3-ra mindenki mutatja a jelét az adott stratégiának. Mamutvadász stratégia: kéz felemelése, gyapjas orrszarvú vadász stratégia: kéz felemelése tollal együtt. Ezt a kört mondjuk 10-szer lejátsszuk. Ha van elég jelentkező az egyik stratégiára, akkor azok, akik jó csapathoz csatlakoztak, kapnak 1 pontot, a többiek nem kapnak pontot. A játékosok célja, hogy minél több pontot gyűjtsenek. Kezdetben nagy eséllyel nem lesz elég jelentkező egyik stratégiára sem, így csak annyit mondunk, hogy senki sem nyert. (Ha nincs szerencsénk, akkor első próbálkozásra a többség az egyik stratégiát választja, de azért ennek nem nagy az esélye, főleg, ha elég sok játékos van.) Ha van elég jelentkező egy feladatra, akkor ezt tudatjuk a játékosokkal. Hogy kik kaptak 1 pontot és kik nem, azt nem mondjuk meg, de mi persze felírjuk. Könnyen lehet, hogy néhány kör után, a sorozatos kudarcok ellenére, a fluktuációk miatt fixálódik az egyik stratégia egy idő után. Ezután valami más kerettörténettel (pl. házat vagy hidat kell együtt építeni) ugyanazt a játékot játsszuk el, de az A és a B stratégiára valami más jellel kell jelentkezni. Pl. A stratégia: ököl felemelése, B stratégia: nyitott tenyér felemelése, de továbbra is csukott szemmel kell választani (Igazából a jó összehasonlítás érdekében egy független csoporttal kéne csinálni ezt a verziót, de erre nincs igazán lehetőség.) Ám ezzel egyidőben 3-ra mindenki be is mondja, hogy mit választott. Pl. A stratégia: alma, B stratégia: körte (vagy valami semleges szó). Itt is játszunk több kört. Ha minden igaz, ilyenkor nagyon gyorsan fixálódik egy stratégia, mert a hallott információ segít a gyors koordinációban.

Biológiai háttér: Amikor egy viselkedés csak a többiekkel együtt lehet sikeres, például a csoportos vadászat csak elegendő vadász esetén vezet sikerrre, akkor a kommunikációnak, ha az mégoly kezdetleges is, kiemelkedő szerepe van. Sokan éppen ezért úgy gondolják, hogy a kooperatív vadászat alapvető fontosságú volt az emberi nyelv evolúciójában. A játék éppen azt mutatja meg, hogy egy egyszerű kommunikációs rendszer is nagyon hatékonnyá teszik a koordinációt.

Forrás: saját ötlet