Ki a nyerő, ki a menő?

A játék gazdája: Scheuring István

Ajánlott életkor: 12-től

Játékosok száma: 4-40

A játék térigénye osztályterem

Nehézségi fokozat: 3

A játék időtartama: 15-30 perc

Az előkészületek időtartama: 15 perc

Kellékek: nyereménytáblázat (papíron vagy kivetítőn), szavazó kártyák (csapatonként 2 különböző kártya, ami esetünkben egy körte és egy alma, de bármi más is lehet), edény vízzel, kisebb edény, kavicsok, valami nyeremény

Rövid leírás: Csak akkor nyerhetünk, ha mohók vagyunk, ám ha mindenki így gondolkodik a végén senki nem nyer semmit. Hogyan lehet feloldani ezt az ellentmondást?

Előkészületek: Csoportokat alakítunk a játékosokból, majd a csoportok egymástól elkülönülve leülnek. Ismertetjük a játékszabályokat, majd minden csapatnak kiosztunk egy-egy szavazó kártyát, és kivetítjük vagy csapatonként kiosztunk egy-egy nyereménytáblázatot. Egy jól látható helyre előkészítjük az edényt a vízzel, a vízen úszó kisebb edényt és a kavicsokat.

A játék menete: Bemutatjuk és közösen értelmezzük a nyereménytáblázatot (1. táblázat). Ne értékeljük az egyes stratégiákat, ne illessük őket jelzőkkel, és kérjük meg a játékosokat, hogy hangosan ők se elemezzék a játékot. A játék során a játékosok csak a saját csapattársaikkal beszélhetnek. Tíz kört fogunk játszani, és minden körben a csapatok egyszerre szavaznak (az egyik vagy a másik kártyát felmutatják). A táblázat alapján a csapatok megkapják a pontokat, és a megfelelő számú követ berakjuk az úszó edénybe. A játék győztese az a csapat, amelyik a tizedik kör végére a legtöbb pontot gyűjti. Kivéve, ha közben az edény a kövek súlyától elsüllyed. Ekkor a játéknak vége és senki nem nyer semmit.

1. Táblázat. A táblázat 6 csapat esetén mutatja a nyereményeket és az edénybe teendő köveket az összes lehetséges esetben. Ha kevesebb vagy több csapatot képezünk, akkor ennek alapján hasonló táblázatot készítsünk. (A táblázat készítésénél a következő szabályokra figyeljünk: A körték mindig több pontot gyűjtenek. Minél több a körte, annál több követ kell az edénybe rakni. Ha mindenki almát rak, akkor ki lehet venni egy követ a tálból.)

A mohó stratégiát a körte, az együttműködő stratégiát az alma jelzi. Úgy kell beállítani az edény méretét, hogy közepesen sok körte szavazat esetén tíz kör alatt elsüllyedjen. Például esetünkben, ha 3*10=30 kő nagy eséllyel elsüllyeszti az edényt, akkor a játék erősen kiélezett. Ilyen beállítás mellett a játékosok a legtöbb esetben elsüllyesztik az edényt még a tizedik kör előtt. A kudarc és a többiek viselkedése frusztrálja a játékosokat, haragot és csalódást éreznek. Ezt figyelembe kell venni, és a játék során majd a legvégén kezelni kell. A játéknak lényeges eleme, hogy 1-2 kudarcos kör után változtatunk a játékszabályokon, megvizsgáljuk annak hatását. Itt bemutatunk néhány változatot, de mindenki kitalálhat újabb és újabb módosításokat.
1. változat: A játékosok minden (második, harmadik, ...) kör előtt küldöttet küldenek egy közös helyre, ahol a küldöttek fél percig tárgyalhatnak egymással. Ezután a küldöttek visszamennek a csapatukhoz, és újabb fél perc alatt megbeszélik, hogy a tárgyalást figyelembe véve milyen kártyát fognak választani. Ez sokszor segít abban, hogy elkerüljék a kudarcot, ám, ha valamelyik csapat következetesen felmondja az egyezséget, akkor nagyon erős indulatok és gyors elsüllyesztés lehet az eredmény.
2. változat: Maradhatunk az alapjátéknál vagy az 1. változatnál, ám a játék kezdete előtt a csapatoknak lehetősége van mondjuk arra, hogy módosítsák a játékszabályt. Azonban a nyeremény táblázatot nem változtathatják meg. Tehát nem lehet pontokat levonni a csapatoktól vagy hozzáadni a csapatokhoz. Lényegében egyetlen dolgot engedünk meg: a győztes köteles szétosztani a nyereményt. Erre akarjuk őket rávezetni.
3. változat: Játszhatjuk az alapjátékot vagy az 1. változatot, ám az edényben már vannak kövek, és a játékosok nem tudják mennyi. Tehát az edény a kövekkel egy eltakart helyre kerül. Azt hogy hány kő van meg lehet nézni, de ez költséges. Minden csapatnak pl. 2 pontba kerül, ha megnézik azt.
4. változat: Olyan, mint a 2. változat, azonban most megengedett, hogy bármilyen elv alapján csaptoktól pontokat vonjunk le vagy plusz pontokat kapjanak. A táblázat érvényes, ám kiegészítő szabályként például büntethetik a mohókat vagy díjazhatják az együttműködőket. Ezen a módon könnyen olyan játékot alakíthatnak ki, ahol nem a mohók járnak a legjobban. Így a konfliktus magától megoldódik.
Miután befejeztük a játékot beszélgessünk a játékosokkal arról, hogy milyen érzés volt ez nekik belülről. Mi segített igazán, hogy elérjék a 10 kört az edény elsüllyesztése nélkül, és miért? Beszéljünk arról, hogy ez egy nehéz társas dilemma, amivel az emberi társadalom is gyakran szembekerül, de megfigyelhető a biológiai rendszerekben is. Érdemes az egész játékot valami vicces, rövid játékkal feloldani és lezárni. (Lásd Hangolódó játékok.)

Biológiai háttér: A játék lényege, hogy bármit is csinálnak a többiek, mindig érdemes a mohó stratégiát választani (körte kártya). Ezért aztán nagy a kísértés, hogy valóban ezt a stratégiát válasszák a csapatok. Ennek hatására viszont nagy eséllyel elsüllyesztik az edényt. Az állatok közötti versengés is vezethet ilyen önpusztító helyzethez. Pl. a varangyoknál a párosodási időszakban a hímek vetélytársaikat folyamatosan próbálják leszedni a nőstényekről. Közben néha olyan sokáig nyomják a nőstényt a víz alá, hogy az megfullad. Így a hímek versengése csökkenti a nőstények számát, ami tovább növeli versengés erősségét és a nőstények még nagyobb eséllyel halnak bele a hímek versengésébe. A nőstények számának drámai lecsökkenése azonban könnyen vezethet akár a populáció kihalásához. Hogy miért nem gyakoribbak az ilyen nehéz helyzetek a biológiában annak számos oka lehet. A békák esetében szerencsére a nőstény megfojtása viszonylag ritka. Azonban egyik leggyakoribb ok az, hogy az önzetlen viselkedésnek (alma a játékban) sokszor van közvetlen előnye is. Például, ha egy sejt táplálékbontó enzimeket bocsát ki maga köré, akkor annak minden környékbeli sejt hasznát veszi. A mohók nem kell a költséges enzimet termeljék, így gyorsabban szaporodnak, gondolnánk. Azonban a termelők magukat jobban segítik az enzimmel mint a környező sejteket, főleg ha a környező sejtek kicsit messzebb vannak a termelőktől. A játék legalább ilyen fontos motivációs háttere a globális klímaváltozás megakadályozásának a dilemmája. Azok az országok vagy cégek, akik mohó módon viselkednek, mindig nagyobb nyereségre tesznek szert, mint akik költenek a CO2 kibocsátás csökkentésére. Ennek hatására folyamatosan növekszik a CO2 szint, ám ennek nagyon kedvezőtlen hatása várhatóan hirtelen következik majd be (pl. az északi jégtakaró teljes elolvadásával vagy a nagy tengeráramlatok leállásával, átrendeződésével), ami az összes résztvevő számára sokkal nagyobb kárt okoz, mint amilyen nyereséget jelentett a mohó stratégia korábban. A különböző játék változatok leginkább arra keresik a választ, hogy milyen módokon akadályozható meg a klíma katasztrófa.

Forrás: Kyburz-Gragel, Nagel, Odermatt: Spiel Eisbaer. in: Handeln statt Hoffen, ISBN 978-3-265-83945-6 2010 Klett und Balmer Verlag Zug. Magyar fordítás ã 2016 Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, a fordítást az SH/4/5 Ökoiskola és Zöld óvoda hálózat bővítési projekt, a Svájci Szövetségi Tanács Hozzájárulása és a Magyar Állam társfinanszírozása támogatta, a Svájci-Magyar Együttműködési Program keretében.